This is default featured post 1 title

Go to Blogger edit html and find these sentences.Now replace these sentences with your own descriptions.

This is default featured post 2 title

Go to Blogger edit html and find these sentences.Now replace these sentences with your own descriptions.

This is default featured post 3 title

Go to Blogger edit html and find these sentences.Now replace these sentences with your own descriptions.

This is default featured post 4 title

Go to Blogger edit html and find these sentences.Now replace these sentences with your own descriptions.

This is default featured post 5 title

Go to Blogger edit html and find these sentences.Now replace these sentences with your own descriptions.

2011. június 16., csütörtök

Együtt táncolni a viharban, hogy élvezhessük a Napsütést

Régóta halogatom ezt a bejegyzést, azt hiszem most megérett :)

Rengetegen kérdezik, hogy miért csinálom?
Néhányan azt is kérdezik, hogy-hogy még mindig kitartok? Hiszen nem sikerült látványos eredményt elérnem.
Habár meg kell jegyezni, azért nem is vagyok eredménytelen.

És a válasz valahol itt rejlik. Nem vagyok eredménytelen és az eredmények egy jó része nem látványos, a felületes szemlélődő számára nem látszik.
Mert való igaz, még nem lettem milliomos és még nem tettem szert olyan jövedelemre, ami kiválthatna egy "munkahelyet".

Akkor mire is tettem szert?
Olyan információkra, tapasztalatokra, amik révén meg tudom valósítani a kitűzött céljaimat.
Azért mondtam, hogy a felületes embernek nem tűnnek fel az eredmények, mert akik nem ismertek igazán korábban, és most sem veszik a fáradságot, hogy kicsit a dolgok mögé nézzenek, nem ismerik fel a változást, ami bennem is végbement.

Mik ezek a változások?
Világ felé fordulás, a megoldásra váró dolgok felé fordulás, az emberek felé fordulás.

De van ennél sokkal hétköznapibb is.
Tegnap fejeztem be éppen Paulo Coelho: Az Alkimista című könyvének elolvasását.
Mindenkinek csak ajánlani tudom, mert olvasmányosan írja le, hogy mi is az a TITOK, ami hozzá segíthet minket álmaink, vágyaink, céljaink megvalósításához.

Mi volt ebben a változás. Az hogy a könyvet két nappal korábban kezdtem el olvasni és már végeztem vele.
Én, aki igazából nem szerettem olvasni, most két nap alatt szívtam magamba a könyv adta információkat.
Mert bár nem könnyű folyamat, de meg kellett értenem két dolgot.
Az egyik az az, hogy ha új dolgokat szeretnél elérni, akkor új utat kell választani. Ha továbbra is azt csinálod mint eddig,akkor mitől várod azt, hogy ami körülötted van változzon.
A másik pedig az IDŐ. Az embernek tényleg arra van ideje, amire szeretné. Két estén át a TV képernyő sötét volt, vagy amikor nem, akkor nem arra figyeltem és lám, volt időm elolvasni egy könyvet. Aminek pár sora sokkal többet adott, mint sok-sok évnyi TV-zés :)
Persze néha az is kell, mert ki kell kapcsolódni, de azt is számba kell tudni venni, hogy mikor jön el az az idő, amikor már teljes nyugalommal kikapcsolhatsz.

Talán tudod talán nem én táncpedagógus vagyok!
Sokakat megtanítottam arra, hogy hogyan igazodjanak el a zenék és táncok világában.

Van egy kedvenc idézetem:

"Az élet nem arról szól, hogy a vihar elmúlását várjuk, sokkal inkább arról, hogy megtanuljunk táncolni az esőben"

Sokkal könnyebb másokat megtanítani táncolni, mint felismerni azt, hogy nekünk magunknak éppen milyen "tánclépésekre" van szükségünk.
És ebben rejlik a korábbi kérdésre is a válasz, hogy miért csinálom....
Mert már hallom a zenét, érzem érzem a ritmust és megtaláltam a lépéseket.
Mindenki a saját "fellépését" kell, hogy kialakítsa.
Van akinek erre szüksége van egy mentorra, egy vezetőre, egy tanítóra, valakire, aki megmutatja a tánclépéseket.

Megtaláltam az élet tánciskolájában is azt, amit megmutathatok Neked, ha kíváncsi vagy rá.
Most már biztosan tudom, hogy ha a végére érek a táncomnak, akkor elérem azt, amit célul tűztem ki. Abban is biztos vagyok, hogy Neked is tudok segíteni, hogy létrehozd a saját előadásodat, hogy végig tudd azt az elejétől a fináléig csinálni, és így elérkezhess oda, ahova az elején elindultál.


Mindenkinek más a célja, a személyes története, és nem is mindenki tudja azt élni, mert bizonyos külső tényezők béklyóba köthetik. Ezeket a láncokat kell tudni letépni magunkról, hogy "szabadon táncolhassunk".

A könyvben amit olvastam a fiúnak 3-szor kellett elveszíteni teljes vagyonát ahhoz, hogy végül megkapja amire vágyott, kinccsel, szerelemmel és boldogsággal együtt.
Az igazi kincs a sok aranyon kívül az volt, hogy megismerte önmagát, és megtanulta legyőzni félelmeit, megtanulta felismerni a jeleket és megtanulta átlépni saját korlátait.
Egy Sas-nak 40 éves korában el kell döntenie, hogy felvállalja e az 5 hónapos szenvedést további 30 év életért cserébe, vagy pedig elpusztul, mert abban a formában nem tudja magát tovább fenntartani.
http://www.youtube.com/watch?v=w0kOpJm57wc&playnext=1&list=PLB9E4F424061F98D1

Te végig tudnál ilyeneket csinálni?
Érdekel, hogy mi módon lehet megtanulni táncolni az esőben, dacolva minden viharral?

"El kell indulni ahhoz, hogy megtaláljuk a hazafelé vezető utat" (Kínai mondás)

Tedd meg az első lépést!
Ha nem tudod mi az, keress meg, segítek!

2011. június 2., csütörtök

Mihelisz Norbert a Hungaroringen 2011. június 5. BELÉPÉS INGYENES

 

Twitter Delicious Facebook Digg Stumbleupon Favorites More